Pintér László: Pécs országos hírű irodalmi és művészeti folyóiratai és Csorba Győző 1941–1990 között – konferencia-előadás absztraktja
2024.01.12.Pillanatképek Baranya megye helytörténetéből (IV.) – programfüzet
2024.01.14.Egyesületünk 2024. január 17-én, 17.00 órától Pillanatképek Baranya megye helytörténetéből (IV.) címmel helyismereti konferenciát rendez Pécsett, a Pannon Magyar Házban. A találkozó negyedik előadását Erdős Zoltán történész tartja, aki Szabó Pál Zoltán történet-földrajzi koncepcióját ismerteti.
A konferencián a részvétel ingyenes, minden érdeklődőt nagy szeretettel várunk!
Összefoglaló:
A két világháború közti években a magyar értelmiség egészét foglalkoztatta az a kérdés, hogy milyen történelmi sorskérdések álltak és állnak a magyarság előtt, egyáltalán, hogyan definiálható a magyarság, mit is jelet magyarnak lenni. A történettudományban meghatározó népiségtörténeti és szellemtörténeti irányzattal szemben az 1930-as évek közepére a geográfus Szabó Pál Zoltán sajátos történet-földrajzi koncepciót dolgozott ki.
Kiindulópontja szerint a táj mindig meghatározza a keretei között megszülető és fejlődő kultúra alapvonásait. Centrális elhelyezkedése, változatos földrajzi viszonyai sajátos történeti szerepet biztosítanak és egyúttal sajátos jelleget adnak a Kárpát-medencének, ezen belül a Dunántúlnak, és annak egyik legfontosabb centrumaként Pécsnek. Nem véletlen, hogy a „kétezer éves város” a történelem sorsfordulói során újra és újra hasonló jellegű, kifinomult kultúrával bíró, polgárias civilizációnak adott otthont. A táj szinte predesztinálta a várost, hogy a térség kiemelkedő kulturális centruma legyen, és egyben sajátos értékekkel gazdagítsa az európai civilizációt is.
Szabó az 1940-es évek végén elfordult a művelődéstörténeti kérdésektől, kizárólag földrajztudományi problémákkal foglalkozott, korábbi történet-földrajzi dolgozatai pedig ideológiai szempontból nem bizonyultak szalonképesnek. Nem véletlen tehát, hogy bár a geográfia nagy alakjai között tartja számon Szabó Pál Zoltánt, ám a művelődéstörténeti kutatások napjainkra teljesen elfelejtkeztek a „Pannonföld öt polgárságáról” szóló, és „a kétezer éves várost” középpontba helyező koncepcióról.
.
Az előadás helyszíne: Pannon Magyar Ház (7621 Pécs, János utca 22.)
Időpont: 2024. január 17. (szerda), 18.40