Erdős Zoltán: A nemzeti királyság igézete. Téglásy Imre Perényi-értelmezéséről – konferencia-előadás absztraktja
2025.11.20.
Egyesületünk 2025. november 25-én, 17.00 órától Pillanatképek Baranya vármegye helytörténetéből (IX.) címmel helyismereti konferenciát rendez Pécsett, a Megyeháza épületében. A találkozó negyedik előadását Zajácz Gábor atya, a görökatolikus egyház parókusa tartja tartja.
A konferencián a részvétel ingyenes, minden érdeklődőt nagy szeretettel várunk!
Összefoglaló
Előadásom során az alábbi idővonalat követve szeretnék elérkezni a rágmúltból a jelenbe. A történet kezdete egy sajnálatos esemény, amelyet egyházszakadásnak hívunk. Ez által kaphatunk magyarázatot az alábbi kérdésekre:
Miért alakult ki két egyházszervezet? Mi lett az eredménye ennek a szakadásnak és hogyan dolgozott az egyház azon, hogy a történtek ellenére mégis egy és egységes legyen.
Az első esemény, amely a két egyházrészt teljes egészében érintette, az 1439–1452 között megrendezett bázel–ferrara–firenzei zsinat, amely során VIII. Palailogosz János és a pápa követe megegyezett abban, hogy létrejön az egység. A nyugati latin egyház azonban nem támogatta a keleti uralkodót, aki a törökkel szemben kért segítséget. Sőt a keresztes háborúból hazatérve latin patriarkátust állítottak föl Bizáncban, ezzel végérvényessé téve az egyházszakadást.
Az első regionális eseményre közel 400 évet kellett várni, ezt követték a részleges uniók. Az első regionális esemény 1596-ban Breszt városában történt, ahol a lengyel–litván határon élő keleti és latin püspökségek megállapodtak az egyesült egyház létrehozásában. Ennek a kornak nagy vértanúja Szent Jozafát püspök, aki a dühös ortodox tömegek által szenvedett vértanúságot.
A következő unióra akkor került sor, amikor a török ellen menekülő szerbek előjogokat kaptak és így csatlakoztak a katolikus egyházhoz. Ez Márcsa környékén történt, ezért ezt az uniót marcsai uniónak hívják, amely a későbbi kőrösi görögkatolikus egyházmegyének az őse.
Az ungvári unióra 1646-ban került sor, itt már magyar területen bontakozik ki az egység gondolata, amelyet 20 évre rá követ a munkácsi unió.
A román területeken sokkal később, az 1700-as években alakult ki az egység gondolata, és alakítottak meg így két román egyházmegyét. Eközben Magyarországon a szabadságharcok eredményeképpen a görögkatolikusokat az Egri Egyházmegye fennhatósága alá helyezték, úgynevezett ritus vicarius irányítása alá. Ez a megoldás nem volt püspöki rangú és nem volt egyházmegyei helyi szintű állapot.
Magyarországon ekkor egy jelentős esemény történt: Máriapócson, egy kis szabolcsi faluban 1696 novemberében könnyezni kezdett az Istenszülő ikon. A II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharcot lezáró szabolcsi zsinat kiköti, hogy az ikont adják vissza a máriapócsiaknak. Erre azért volt szükség mert a szabadságharc alatt I. Lipót Bécsbe vitette. Ott az eredeti ikon nem könnyezett, viszont a Pócsra került másolat még kétszer mutatta meg e csodát.
Következő állomás az idővonalon már Pécs városához kötődik, és az 1739-ben vagy 1756-ban alapított kis fogadalmi templomról, a Xavéri Szent Ferenc-templomról szól, amelyet II. Lipót császár rendelt el a Szentháromság szobrok állításával együtt fogadalmi ajándékként a pestis járványtól való megmenekülések miatt. A kápolna ügyét Graczky Ferenc vette védőszárnyai alá, aki neves pécsi mecénás volt, és akinek a földi maradványai a mai napig a templomban találhatóak.
A templom ekkor a város határában épült pestistemető szomszédságában állt. Díszítései közé ezért került Szent Rókus, illetve Szent Rozália szobra, amelyek a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának 2. emeletén kerültek elhelyezésre. Az épület állapota sokszor volt válságos. Bizonyos források szerint, aki káromkodott a városban vagy nem megfelelően viselkedett, adományokat kellett, hogy felajánljon – például gyertyaviaszt – valamint pénzbüntetést is kiróttak rá a csúnya beszéd megtorlásaként. A templomon az 1900-as évek környékén történhetett egy felújítás, amikor Angster-orgonát építettek be, valamint Gebauer Ernő megfestette a Xavéri Szent Ferencet ábrázoló oltárképet 1908-ban. A templommal kapcsolatban a következő nagyobb esemény már hozzánk, görögkatolikusokhoz kötődik. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyés püspök megbízza Szántai Máté szerzetes akkori szegedi parókust a pécsi szórvány feltérképezésével és megszervezésével, s evégett 1972-ben megalapítja a Pécsi Szórványlelkészséget.
További információk
A szervezők a programváltoztatás jogát fenntartják. A rendezvényen kép- és hangfelvétel készül. A látogatókat a terem befogadóképességének határáig tudjuk fogadni, érkezési sorrendben.
A mellékelt képen a Xavéri Szent Ferenc-templom látható Pécsett, 1971 körüli fényképen.
A kép forrása: A kép forrása: Magyar Nemzeti Digitális Archívum / Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény.
Az előadás helyszíne: Megyeháza (7621 Pécs, Széchenyi tér 9.)
Időpont: 2025. november 25. (kedd), 18.45
