Zajácz Gábor: A keresztény kelet jelenléte Baranya vármegyében, a görögkatolikusság helyzete a kommunizmus alatt – konferencia-előadás absztraktja
2025.11.22.
A konferencia programja
2025. november 25. (kedd)
Megyeháza (7621 Pécs, Széchenyi tér 9.)
Megnyitó
17.00 Köszöntő
Szalánczi Krisztián, a Dél-dunántúli Történelmi és Sajtótörténeti Egyesület elnöke
Előadások (I. rész)
Moderátor: Szalánczi Krisztián
17.15 MÁTÉ Zsolt: Az 1956-os baranyai események nemzetközi sajtóvisszhangja
17.40 BOCZ Benedek: A Pécs–Bátaszék-vasútvonal története
18.05 Szünet
Előadások (II. rész)
Moderátor: Szalánczi Krisztián
18.20 ERDŐS Zoltán: A nemzeti királyság igézete. Téglásy Imre Perényi-értelmezéséről
18.45 ZAJÁCZ Gábor: A keresztény kelet jelenléte Baranya vármegyében, a görögkatolikusság helyzete a kommunizmus alatt
19.10 Zárszó
Összefoglalók
MÁTÉ Zsolt történész
Az 1956-os baranyai események nemzetközi sajtóvisszhangja
Az 1956-os magyar forradalom jelentős sajtóvisszhangot váltott ki. Számos újság küldött hazánkba tudósítókat, s napokon belül a filmhíradókban voltak láthatók a budapesti harcok. Előadásom bázisát az egyik leghíresebb sajtóadatbázis, a Proquest Historical Newspapers gyűjteményében található újságcikkek adják.
A Baranyából származó hírek először a forradalmárok által működtetett rádióadásokból származtak, amelyeket november folyamán felváltottak az Ausztriába érkezett menekültek beszámolói. A korabeli híradásokban számos félinformáció is napvilágot látott. A mecseki láthatatlanok létszámát többezres fegyveres egységként tüntették fel több híradásban. Vagy a világ közvéleménye számára is ismertté vált uránbányában epikus harcokról számoltak be az újságírók.
A baranyai eseményekről – helyi tudósító híján – a rádióadásokból és menekültektől szerzett információk nyomán hírügynökségi jelentéseket vett át a legtöbb újság. Számos esetben még 1956 végén is a címlapon számoltak be a lapok a megyénkben zajló harcokról, sztrájkokról. Továbbá több esetben mellékelt térképeken is feltüntették legalább a megyeszékhelyet. Mindezek alapján kijelenthető, hogy az előadás egy esettanulmány kíván lenni az 1956-os magyarországi események nemzetközi sajtóvizsgálatának kutatásában.
BOCZ Benedek hit- és történelemtanár szakos főiskolai hallgató
A Pécs–Bátaszék-vasútvonal története
Az előadás célja a térség történelmének bemutatása a Pécs–Bátaszék-vasútvonal történetén keresztül megközelítve. Az 1880-as években csatlakozunk be az eseményekbe, megismerve a helyi érdekű vasutak jellemzőit, építészeti értékeit, kiépülésük történetét.
Szó lesz a vasútvonal megépítésének körülményeiről, céljáról. Röviden megismerkedünk a vonal szerepéről a mezőgazdasági termények elszállításában, majd a trianoni békeszerződésnek a vonalra gyakorolt hatásairól.
Megismerjük a vonal szerepét a helyi német lakosság kitelepítésében a második világháborút követően, majd röviden szó lesz a vasút által érintett, ma is nagy százalékban német ajkú területről, településekről.
A Magyar Népköztársaság időszakához érve szó lesz a térség 1950-es és 1960-as években bekövetkezett jelentős fejlesztéseiről a Mecsek környéki szénbányákban, és a Pécs–Bátaszék-vonal ehhez köthető felújításáról, megerősítéséről. Az előadást a vonal rendszerváltozáskor kezdődő lassú, de folyamatos hanyatlásával, majd megszűnésével zárnám, néhány szót ejtve a jelenről is.
ERDŐS Zoltán történész
A nemzeti királyság igézete
Téglásy Imre Perényi-értelmezéséről
Perényi Péter koronaőr, a siklósi vár ura a hódoltság korának egyik legtalányosabb, leginkább megosztó, és a mai történeti irodalomban is leginkább ellentétesen megítélt politikus egyéniségeinek egyike volt. Míg a művelődéstörténészek és helytörténészek nagy formátumú államférfinak, kora jelentős mecénásának látják, a köztörténeti munkákban szinte kizárólag gátlástalan, erőszakos és hatalomvágyó főúrként jelenik meg.
A politikatörténeti szempontból is kedvező ítéletek egyikét az irodalomtörténész Téglásy Imre képviseli, aki történeti esszében, forráskiadványokban, regényben és hangjátékban is feldolgozta a kalandos sorsú siklósi főúr életét. Az előadás azt mutatja be, hogy hogyan ábrázolja Téglásy a történeti személyiséget és a miliőt, többször, többféle módon is eljátszva a gondolattal: vajon megszerezhette volna Perényi a trónt, reális lett volna a nemzeti királyság általa képviselt modellje?
ZAJÁCZ Gábor parókus
A keresztény kelet jelenléte Baranya vármegyében, a görögkatolikusság helyzete a kommunizmus alatt
Előadásom során az alábbi idővonalat követve szeretnék elérkezni a régmúltból a jelenbe. A történet kezdete egy sajnálatos esemény, amelyet egyházszakadásnak hívunk. Ez által kaphatunk magyarázatot az alábbi kérdésekre.
Miért alakult ki két egyházszervezet? Mi lett az eredménye ennek a szakadásnak és hogyan dolgozott az egyház azon, hogy a történtek ellenére mégis egy és egységes legyen?
Az első esemény, amely a két egyházrészt teljes egészében érintette, az 1439–1452 között megrendezett bázel–ferrara–firenzei zsinat, amely során VIII. Palaiologosz János és a pápa követe megegyezett abban, hogy létrejön az egység. A nyugati latin egyház azonban nem támogatta a keleti uralkodót, aki a törökkel szemben kért segítséget. Sőt a keresztes háborúból hazatérve latin patriarkátust állítottak föl Bizáncban, ezzel végérvényessé téve az egyházszakadást.
Az első regionális eseményre közel 400 évet kellett várni, ezt követték a részleges uniók. Az első regionális esemény 1596-ban Breszt városában történt, ahol a lengyel–litván határon élő keleti és latin püspökségek megállapodtak az egyesült egyház létrehozásában. Ennek a kornak nagy vértanúja Szent Jozafát püspök, aki a dühös ortodox tömegek által szenvedett vértanúságot.
A következő unióra akkor került sor, amikor a török ellen menekülő szerbek előjogokat kaptak és így csatlakoztak a katolikus egyházhoz. Ez Márcsa környékén történt, ezért ezt az uniót marcsai uniónak hívják, amely a későbbi kőrösi görögkatolikus egyházmegyének az őse.
Az ungvári unióra 1646-ban került sor, itt már magyar területen bontakozik ki az egység gondolata, amelyet 20 évre rá követ a munkácsi unió. A román területeken sokkal később, az 1700-as években alakult ki az egység gondolata, és alakítottak meg így két román egyházmegyét. Eközben Magyarországon a szabadságharcok eredményeképpen a görögkatolikusokat az Egri Egyházmegye fennhatósága
alá helyezték, úgynevezett ritus vicarius irányítása alá. Ez a megoldás nem volt püspöki rangú és nem volt egyházmegyei helyi szintű állapot.
Magyarországon ekkor egy jelentős esemény történt: Máriapócson, egy kis szabolcsi faluban 1696 novemberében könnyezni kezdett az Istenszülő ikon. A II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharcot lezáró szabolcsi zsinat kiköti, hogy az ikont adják vissza a máriapócsiaknak. Erre azért volt szükség, mert a szabadságharc alatt I. Lipót Bécsbe vitette. Ott az eredeti ikon nem könnyezett, viszont a Pócsra került másolat még kétszer mutatta meg e csodát.
Következő állomás az idővonalon már Pécs városához kötődik, és az 1739-ben vagy 1756-ban alapított kis fogadalmi templomról, a Xavéri Szent Ferenc-templomról szól, amelyet a Szentháromság-szobrok állításával együtt fogadalmi ajándékként emeltek a pestisjárványtól való megmenekülés miatt. A kápolna ügyét Gratszky Ferenc vette védőszárnyai alá, aki neves pécsi mecénás volt, és akinek a földi maradványai a mai napig a templomban találhatóak.
A templom ekkor a város határában épült pestistemető szomszédságában állt. Díszítései közé ezért került Szent Rókus, illetve Szent Rozália szobra, amelyek a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának 2. emeletén kerültek elhelyezésre. Az épület állapota sokszor volt válságos. Bizonyos források szerint, aki káromkodott a városban vagy nem megfelelően viselkedett, adományokat kellett, hogy felajánljon – például gyertyaviaszt – valamint pénzbüntetést is kiróttak rá a csúnya beszéd megtorlásaként. A templomon az 1900-as évek környékén történhetett egy felújítás, amikor Angster-orgonát építettek be, valamint Gebauer Ernő megfestette a Xavéri Szent Ferencet ábrázoló oltárképet 1908-ban.
A templommal kapcsolatban a következő nagyobb esemény már hozzánk, görögkatolikusokhoz kötődik. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyés püspök megbízza Szántai Máté szerzetes akkori szegedi parókust a pécsi szórvány feltérképezésével és megszervezésével, s evégett 1972-ben megalapítja a Pécsi Szórványlelkészséget.
További információk
A rendezvényre a belépés díjtalan. A programváltoztatás jogát fenntartjuk. A rendezvényen kép- és hangfelvétel készül. A látogatókat a terem befogadóképességének határáig tudjuk fogadni, érkezési sorrendben.
A mellékelt képek a Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteményéből származnak.
A konferencia programfüzete letölthető a következő linkről:
https://drive.google.com/drive/folders/1Q-SXULHVuod0B_VtLp5SBbOOwwXOugJR?usp=drive_link
A konferencia megvalósítását a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. a Nemzeti Együttműködési Alap Támogatási Program 2025 pályázat „civil szervezetek szakmai programjának megvalósítására és működésének biztosítására” kiírt alprogramja révén támogatta.
