Pap Dávid Zoltán: A fasizmus és nemzetiszocializmus megítélése a pécsi sajtóban a két világháború között – konferencia-előadás absztraktja
2022.12.10.
Pillanatképek Baranya megye helytörténetéből (III.) – köszönetnyilvánítás
2022.12.12.
A konferencia programja
2022. december 12. (hétfő), 7621 Pécs, Lyceum utca 1.
Megnyitó
17.00 Köszöntő
Szalánczi Krisztián, a Dél-dunántúli Történelmi és Sajtótörténeti Egyesület elnöke
Pucz Péter, a Dél-dunántúli Történelmi és Sajtótörténeti Egyesület alelnöke
Előadások (I. rész)
Moderátor: Szalánczi Krisztián
17.15 PUCZ Péter: Bérczes András labdarúgó családtörténete és életrajzi portréja
17.40 ERDŐS Zoltán: A vádlott: Perényi Péter
18.05 Szünet
Előadások (II. rész)
Moderátor: Szalánczi Krisztián
18.15 WÉBER Adrienn: Egy nagy múltú pécsi kórus alapítási évszámának meghatározása sajtóforrások alapján
18.40 PAP Dávid Zoltán: A fasizmus és nemzetiszocializmus megítélése a pécsi sajtóban a két világháború között
19.05 Zárszó
Összefoglalók
PUCZ PÉTER újságíró
Bérczes András labdarúgó családtörténete és életrajzi portréja
Bérczes András (1909–1977), a Pécsi VSK középcsatára a két világháború közötti pécsi futball legnépszerűbb szereplője volt. Olyan játékos, aki miatt megérte kilátogatni a baranyai vasutascsapat mérkőzéseire – feltéve persze, ha valaki gólokban akart gyönyörködni. Mert nem sok védelem akadt, amely hatékony ellenszert talált volna a technikás támadó ellen, akit a társai és a szurkolók is leginkább „Jandre” néven szólítottak. Idővel „odafent” is felfigyeltek rá, s meghívták az 1936-os berlini olimpiára induló amatőr magyar labdarúgó-válogatott keretébe. Pályára is lépett a tornán, mégpedig Lengyelország csapata ellen – ám a sors úgy akarta, hogy élete legfontosabb meccse egyben a legszerencsétlenebb is legyen. Súlyos sérülést szenvedett, régi formáját pedig soha többé nem nyerte vissza.
Mottója így szólt: „A kapu előtt tigrisnek kell lenni.” Miután pedig belátta, hogy a lábtörése miatt már nem képes ragadozó nagymacskaként a labda után vetni magát, visszavonult. Mert a tigris nem félhet – ő pedig azt szerette volna, hogy az utókor „Jandrét”, a gólgyárost őrizze meg emlékezetében, s ne az egykor szebb napokat látott, sebesült hőst. S hogy megőrizte-e? Egyesületünk legújabb kiadványa, amely egy könyvbemutatóval egybekötött prezentáció formájában jelen előadás tárgyát képezi, éppen abból a célból készült, hogy elmondhassuk: igen. Hiszen Bérczes András pályafutásáról ez idáig csak nagyon keveset lehetett tudni.
A kiadvány különlegessége, hogy nem csupán a sportoló életrajzát, hanem egy családtörténeti kutatás révén felmenői származását, s szülőfaluja, Oláhciklény történetét is bemutatja. Mert bár az olimpikon csaknem egész életét Pécsett töltötte, valójában az említett, akkor még Vas vármegyéhez tartozó – Trianon után Ausztriához csatolt – községben született 1909-ben, Bendekovics András néven. Ki hitte volna, hogy e kis őrvidéki településről Pécsen keresztül egészen Berlinig vezet majd az útja?
ERDŐS ZOLTÁN történész
A vádlott: Perényi Péter
A Mohács utáni másfél évtized történetében alig akad még egy politikus, akit olyannyira egyöntetűen elítéltek volna a kortársak és az utókor, mint Perényi Péter koronaőrt, erdélyi vajdát, kancellárt. A legtöbb történetíró állhatatlan, nagyravágyó és gátlástalan, János és Ferdinánd félreállításával a trónra törő főúrként mutatja be Perényit. Csak néhány szerző látja és láttatja őt koncepciózus, a haza megmentéséért személyes áldozatokat hozó államférfinak. Valamivel többen emelik ki mecenatúráját: Perényi nemcsak a képzőművészetek támogatója, hanem a baranyai és abaúji reformáció első patrónusa is volt.
Az előadás arra tesz kísérletet, hogy bemutassa Perényi Péter emlékezetének főbb csapásirányait a nemzeti történetírásban és a baranyai helytörténeti irodalomban. Ez az esettanulmány arra utal, hogy az országos és a helyi történelem léptékeinek, a politika- és a művelődéstörténet perspektíváinak összeegyeztetése olykor kimondottan bonyolult és ellentmondásos feladat.
WÉBER ADRIENN történész
Egy nagy múltú pécsi kórus alapítási évszámának meghatározása sajtóforrások alapján
Kutatásmódszertani előadásomban arra keresem a választ, hogy a közelmúltban jubileumát ünneplő Bartók Béla Férfikar a sajtóforrások szerint mikor is alakult meg. Az esettanulmány során kiterjedt tartalomelemzést végeztem az elmúlt 80 év helyi és országos sajtóanyagán, ennek eredményeit tárom a hallgatóság elé különféle logikai megközelítések alapján.
A kórus öndefiníciója szerint 1945-ben alakult meg, először ezt próbálom különböző szempontok (pl. jubiláris, fogalmi, perszonális megközelítések) alapján igazolni, a némiképp meglepő eredmény után pedig felvetem egy további megközelítés lehetőségét. Az eredmények összegzése után kitekintek az elemzés során felmerült további kérdésekre, illetve a kutatás további lehetséges irányaira.
PAP DÁVID ZOLTÁN történész
A fasizmus és nemzetiszocializmus megítélése a pécsi sajtóban a két világháború között
Az előadás célja, hogy a Dunántúl (1911–1944), a Pécsi Katolikus Tudósító (1922–1944), valamint a Pécsi Napló (1892–1944) egyes írásaiból pillanatképeket villantson fel Benito Mussolini, a fasizmus, és természetesen Adolf Hitler és a nemzetiszocializmus – az országostól eltérő – megítéléséről az 1922 és 1939 közötti Pécs tekintetében.
További információk
A rendezvényre a belépés díjtalan. A programváltoztatás jogát fenntartjuk. A rendezvényen kép- és hangfelvétel készül. A látogatókat a terem befogadóképességének határáig tudjuk fogadni, érkezési sorrendben.
A mellékelt képek a Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteményéből származnak.
A konferencia programfüzete letölthető a következő linkről:
https://drive.google.com/file/d/1ELbcUmNEOUjOxEpzTgVd_Db5GHIDd9yv/view?usp=share_link
A konferencia megvalósítását a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. a Nemzeti Együttműködési Alap Támogatási Program 2022 pályázat „civil szervezetek szakmai programjának megvalósítására és működésének biztosítására” kiírt alprogramja révén támogatta.
