Erdős Zoltán: Örökség és identitás három baranyai festő életművében – konferencia-előadás (videó)
2025.02.03.Helyismereti konferencia: Pillanatképek Baranya vármegye helytörténetéből (VII.) – előzetes
2025.02.04.Egyesületünk 2024. december 4-én, Pillanatképek Baranya vármegye helytörténetéből (VI.) címmel helyismereti konferenciát rendezett Pécsett, a Megyeháza Széchenyi téri épületében. A találkozó negyedik előadását Gál András történész tartotta.
Összefoglaló:
Dr. Buday László Pécsett született 1873. október 27-én, a Mátyás király utca 21. szám alatti ingatlanban – amely 2022-től a Csányi Alapítvány Pécsi Közösségi Házaként szolgál –; tanulmányait is a városban kezdte. Joghallgató korában az Ország-Világ segédszerkesztője és a Fővárosi Lapok munkatársa volt. 1896-ban kezdte pályáját a Központi Statisztikai Hivatalban. 1914-ben annak igazgatója, 1920-tól haláláig a Királyi József Műegyetem statisztikai tanszékének vezetője. 1922-ben vezető szerepet játszott a Magyar Statisztikai Társaság megalapításában, és annak első elnökeként kezdeti működésében is. 1914-től az MTA levelező, 1924-től a Nemzetközi Statisztikai Intézet (ISI) rendes tagja. Népesedési, gazdaságstatisztikai és elméleti kérdésekkel is foglalkozott, hozzájárulva a Trianon utáni Magyarország gazdasági, statisztikai és tudományos fejlődéséhez.
Buday László A megcsonkított Magyarország című műve az első olyan statisztikai alkotás, amely az ország trianoni veszteségeit elemzi. A művében elemzi, hogy mekkora és milyen típusú veszteségek érték az országot a trianoni békét követően. Abban a történelmi korban a revízió lehetőségében bízott a szerző maga és az általános közhangulat is. Érdekes gondolatmeneteket vet fel, hogy Buday az 1920-as évek statisztikai tudományát használta fel, hogy az elkövetkező évek, évtizedek problémáit előre jelezze. Ez a tanulmány egyedülálló, mivel először kaphatott képet a társadalom rideg számokban, a békediktátum megkötése utáni ország területi, anyagi és emberveszteségéről.