Szalánczi Krisztián: Adalékok Nagy Ferenc miniszterelnök családtörténetéhez – konferencia-előadás (videó)
2024.03.01.Pintér László: Pécs országos hírű irodalmi és művészeti folyóiratai és Csorba Győző 1941–1990 között. A Sorsunk megszűnése, a két Dunántúl, az Ív és a Jelenkor – konferencia-előadás (videó)
2024.03.02.Egyesületünk 2024. január 17-én, Pillanatképek Baranya megye helytörténetéből (IV.) címmel helyismereti konferenciát rendezett Pécsett, a Pannon Magyar Házban. A találkozó második előadását Kiss Zoltán könyvtáros tartotta.
Összefoglaló:
Egyesületünk 2024. január 17-én, Pillanatképek Baranya megye helytörténetéből (IV.) címmel helyismereti konferenciát rendezett Pécsett, a Pannon Magyar Házban. A találkozó második előadását Kiss Zoltán könyvtáros tartotta. Mohács 1924-ben emelkedett városi rangra. A város első polgármestere, Margitay Lajos kitűnő emberekkel vette körül magát, köztük a frissen állam- és jogtudományi doktorátust szerzett Horváth Kázmérral. Előadásomban e kiváló közigazgatási szakembernek szeretnék emléket állítani, azoknak a máig ikonikus épületeknek, emlékműveknek a felsorolásával, melyek Mohács arculatát meghatározzák, s amelyek munkálkodása nyomait viselik magukon: a városháza, a fogadalmi templom, a hősök emlékműve, a három leány szobra, a zászlótartók szobra, a lengyel emlékmű…
Horváth Kázmér 1925 és 1940 között 15 évet töltött Mohácson, ezalatt mindvégig a város kulturális identitásán dolgozott, a közös emlékezet darabkáit újságcikkekben, rövid könyvecskékben, füzetekben szedegette össze: busójárás, Mohácsi Bokréta, iskolán kívüli népművelés, városi múzeum, gimnázium, kiállítások, évfordulós ünnepségek fűződnek a nevéhez.