Dr. Novák Pál: A digitális technológiai változások kihívásai hazánkban – konferencia-előadás absztraktja
2024.01.30.
Pillanatképek Baranya megye helytörténetéből (V.) – köszönetnyilvánítás
2024.02.02.
A konferencia programja
2024. január 31. (szerda)
Pannon Magyar Ház (7621 Pécs, János utca 22.)
Megnyitó
17.00 Köszöntő
Szalánczi Krisztián, a Dél-dunántúli Történelmi és Sajtótörténeti Egyesület elnöke
Pucz Péter, a Dél-dunántúli Történelmi és Sajtótörténeti Egyesület alelnöke
Előadások (I. rész)
Moderátor: Szalánczi Krisztián
17.15 PUCZ Péter: Szobrok és csillagok együttállása. A pécsi Lenin- és Doktor Sándor-szobor történetének összevetése
17.40 PINTÉR Ábel: „Nekem: A VÁROS mindörökre.” Csorba Győző és Pécs
18.05 Szünet
Előadások (II. rész)
Moderátor: Pucz Péter
18.15 ERDŐS Zoltán: Baranya történelmi öröksége. Négy tucat rézkarc három jubileumi albumból, 1965–1980
18.40 Dr. NOVÁK Pál: A digitális technológiai változások kihívásai hazánkban
19.05 Zárszó
Összefoglalók
PUCZ PÉTER újságíró
Szobrok és csillagok együttállása. A pécsi Lenin- és Doktor Sándor-szobor történetének összevetése
Dr. Doktor Sándor és Vlagyimir Iljics Lenin ismertsége nem igazán vethető össze. Az utóbbi nevet az egész világon számon tartják, az előbbi viszont jobbára csak a pécsieknek mond valamit. Lenin szobrát előbb állították fel a baranyai megyeszékhelyen, mint Doktorét, és végül sokkal hamarabb vált a politikai fordulat „áldozatává”, mint lokális sorstársa. Doktor Sándor szobra ugyanis két évtizeddel tovább állt a talapzatán, mire elvitték.
Az események alapvetően politikai indíttatásból történtek, úgy a köztéri alkotások felállításakor, mint eltávolításukkor. Jelen előadás során a művek művészeti értékeit nem vizsgálva, a számok világát napokra lebontva ismerhetjük meg a két »fémember« históriáját. Némi párhuzamot vonva más helyi, közterületi fémszobrokkal, amik közül az egyik helyet változtatott, a másik ellenben nem mozdult el az évtizedek során egy tapodtat sem. Csak elsőre tűnik elcsépeltnek az összevetés, de elmélyülve a részletekben, érdekes dolgok is kiolvashatóak a száraz adatokból.
PINTÉR ÁBEL pedagógus, középiskolai tanár
„Nekem: A VÁROS mindörökre.” Csorba Győző és Pécs
Csorba Győző pécsi költő, a szó legszorosabb és legnemesebb értelmében. Néhány hónapnál hosszabb időre soha nem hagyta el a várost, amelyről versben és prózában is oly sokat írt. Kevés olyan művészt említhetünk, akinek neve ennyire egybeforr a hellyel, ami otthona volt, a várossal, amelyben született, alkotott és meghalt. Itt élt és formálta a város kultúráját, mintegy folytatva középkori elődje, az általa fordított Janus Pannonius művét.
Ezeket a sorokat is itt írta: „Idevalósi vagyok s nemcsak lakóhelyem, hanem születésem szerint is. Bár az anyai-apai ágak az ország más tájairól hajoltak erre, számomra a fogalmak már itt töltekeztek tartalommal. Nekem a hegy, a völgy, a város, a falu, a gyár, a szántóföld, az évszakok, az ember, de még a halál is pécsi és baranyai.” Az előadás arra tesz kísérletet, hogy bemutassa, miért maradt Csorba Győző itt, miért nem tudott és nem is akart elszakadni Pécstől, hogyan lett neki „mindörökre” ez a város.
ERDŐS ZOLTÁN történész
Baranya történelmi öröksége. Négy tucat rézkarc három jubileumi albumból, 1965–1980
A „felszabadulás” évfordulói újra és újra alkalmat adtak a szocialista társadalomról, kultúráról, a magyar történelemről alkotott kép reprezentálására. Nem volt ez másként Baranyában sem, ahol 1965 és 1980 között három jubileumi rézkarcsorozat jelent meg a Képcsarnok Vállalat gondozásában. Az albumok kivitelezésében a legjelentősebb helyi képzőművészek vettek részt, akik nagyon markáns képet alkottak a megye – elsősorban modern, kisebb részt régibb – történelmi örökségéről. A három sorozat képei fontos elmozdulásokra mutatnak rá a hivatalos örökségpolitika és a művészi identitásreprezentációk terén.
DR. NOVÁK PÁL jogász, egyetemi oktató
A digitális technológiai változások kihívásai hazánkban
A 21. század 4. ipari forradalmának digitális világa érdekfeszítően alakítja át társadalmunk alapvető rendjét, hétköznapjainkat és a tudományt is és többek között olyan alapvető kérdéseket reformál, amelyek a társadalmi együttélésünk legfontosabb elemeit teszi ki. A világ megállíthatatlanul digitalizálódik, az információ szerepe annyira megerősödött, hogy társadalmunk minden szegmensét átalakítja.
E digitalizációs dinamizmus az államirányítás és közigazgatási rendszer reformját is megköveteli. Az előadás az információs társadalom kialakulásának elemzésén keresztül vizsgálja a hazai közigazgatási rendszer digitális fejlődését és kiemelten foglalkozik Baranya Vármegye érintettségével.
További információk
A rendezvényre a belépés díjtalan. A programváltoztatás jogát fenntartjuk. A rendezvényen kép- és hangfelvétel készül. A látogatókat a terem befogadóképességének határáig tudjuk fogadni, érkezési sorrendben.
A mellékelt képek a Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteményéből származnak.
A konferencia programfüzete letölthető a következő linkről:
https://drive.google.com/drive/folders/1R9QigWHdUmekqNKwqFckvgo0crjYLaSc?usp=drive_link
A konferencia megvalósítását a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. a Nemzeti Együttműködési Alap Támogatási Program 2023 pályázat „civil szervezetek szakmai programjának megvalósítására és működésének biztosítására” kiírt alprogramja révén támogatta.
