Gál András: A Bodai Plébánia története a Rákosi-korszakban – konferencia-előadás absztraktja
2025.10.25.
Abaliget és Orfű régi képeken (1866–1986) (videó)
2025.10.30.
A konferencia programja
2025. október 28. (kedd)
Megyeháza (7621 Pécs, Széchenyi tér 9.)
Megnyitó
17.10 Köszöntő
Szalánczi Krisztián, a Dél-dunántúli Történelmi és Sajtótörténeti Egyesület elnöke
Előadások (I. rész)
Moderátor: Szalánczi Krisztián
17.20 KISS Zoltán: Egy kiállítás képei, Pécs, 1907. Különös tekintettel a Szabad Tanítás Magyar Országos Kongresszusára
17.50 RŐMER Johanna: Baranya vármegye egyháztörténelme
18.20 Szünet
Előadások (II. rész)
Moderátor: Szalánczi Krisztián
18.35 PINTÉR LÁSZLÓ: A ládakönyvtáraktól a Tudásközpontig, az írógéptől a felhőalapú tárolásig. Képek Pécs és Baranya vármegye könyvtártörténetéből, 1943–2010
19.05 GÁL András: A Bodai Plébánia története a Rákosi-korszakban
19.35 Zárszó
Összefoglalók
KISS Zoltán könyvtáros
Egy kiállítás képei, Pécs, 1907
Különös tekintettel a Szabad Tanítás Magyar Országos Kongresszusára
Az előadás az 1907-es pécsi Országos Kiállításnak állít emléket. Képek sora igazolja, hogy a város szempontjából a 20. század kiemelkedő eseménye volt a kiállítás megszervezése. A korszak iparosai, vállalkozói mutatták be a különböző pavilonokban szerteágazó tevékenységüket. A kiállítás alkalmából országos kongresszusokat is tartottak, közülük kiemeljük a Szabad Tanítás Magyar Országos Kongresszusát, melyen értelmiségi csoportok küzdöttek egymással az ideológiai térben a vezető szerepért.
RŐMER Johanna hivatali főtanácsos
Baranya vármegye egyháztörténelme
Baranya vármegye egyháztörténelme rendkívül gazdag és sokrétű, mivel a térség a magyar kereszténység egyik legkorábbi és legjelentősebb központja volt. A kereszténység már a honfoglalás után gyorsan meggyökerezett itt, különösen Pécs városában, ahol Szent István király 1009-ben alapította meg a pécsi püspökséget. Ez a püspökség évszázadokon át meghatározta a térség vallási, kulturális és oktatási életét. A középkorban Pécs fontos szellemi központtá vált: 1367-ben itt alapították meg az első magyar egyetemet, amelyet I. Lajos király engedélyével hoztak létre.
A török hódoltság idején (1543–1686) az egyházi élet súlyos veszteségeket szenvedett: templomokat romboltak le vagy dzsámivá alakítottak, a keresztény papság nagy része elmenekült. A felszabadító háborúk után a katolikus egyház újraszervezte működését, megkezdődött a templomok újjáépítése és a szerzetesrendek visszatelepítése. A 18–19. században a pécsi püspökség kulturális és oktatási tevékenysége ismét virágzott, a város és a megye a katolikus vallási élet egyik központja maradt.
A 20. században a háborúk, a politikai változások és az államosítások az egyház szerepét korlátozták, de a rendszerváltás után újra megerősödött. Ma Baranya vallási élete sokszínű: a katolikus többség mellett protestáns, ortodox és zsidó közösségek is aktívan jelen vannak, folytatva a megye több évszázados vallási hagyományait.
PINTÉR LÁSZLÓ könyvtáros, nyugalmazott könyvtárigazgató
A ládakönyvtáraktól a Tudásközpontig, az írógéptől a felhőalapú tárolásig
Képek Pécs és Baranya vármegye könyvtártörténetéből, 1943–2010
Könyvtártörténet a szigorúan ellenőrzött könyvállomány és dolgozók idején (1946–1990). A mennyiségi szemlélet korszaka… minden kézbe könyvet (és ideológiát)
– Pécsett 1943-ban az Egyetemi Könyvtártól kapott anyagból és vásárlásokból összeállított könyvállományból megalakult a Pécsi Városi Könyvtár. A néha összevont, néha szétválasztott Városi és Megyei Könyvtár történetének részletesebb ismertetése;
– 1945-től tanácsi hálózat (Városi Könyvtár 1952-ig; Körzeti Könyvtár 1945 után; a Városi Könyvtár a Körzeti Könyvtárral összevonva 1952-től; Megyei Könyvtár 1956-tól, Városi Könyvtár és Megyei Könyvtár 1960-tól újra külön);
– 1945-től tudományos könyvtárak (Egyetemi Könyvtár, POTE Könyvtár, PTF Könyvtár, PMMF Könyvtár, egyetemi karok könyvtárai: Jogi Kar, FEEFI stb.);
– 1951 nov. 7-től Szakszervezeti Könyvtár városi megyei hálózata (politikai munkatárs);
– iskolai könyvtárak középiskolai, általános iskolai, szakképző iskolai könyvtárak (Pedagógiai Könyvtár; Nevelési Központ Könyvtára).
Könyvtártörténet a rendszerváltozástól és a szigorúan ellenőrzött algoritmusok megjelenésétől. Mennyiség helyett online minőséget(?)
– 2010 – Tudásközpont: a könyvtárak teljes összevonása és számítógépesítés; az ellenőrzést az emberektől átveszik az algoritmusok (és az örökös pénzhiány);
– a cenzúránál is szigorúbb ellenőrzés alakul ki: összevont könyvtárak, összevont állományok és katalógusok, országos és nemzeti katalógusok, adatbázisok, online könyvek, online folyóiratok, Google, Facebook, mesterséges intelligencia, felhő;
– egzotikus könyvtári próbálkozások: libresszó, Hírlapolvasó, mozgókönyvtár.
Az előadás során szó esik többek között Várkonyi Nándor, Weöres Sándor, Csorba Győző és Bertók László könyvtárosok munkásságáról is, valamint illusztrációk formájában régi dokumentumok, könyvtárakról készült fotók is bemutatásra kerülnek.
GÁL András történész
A Bodai Plébánia története a Rákosi-korszakban
A második világháború után Magyarország szovjet befolyás alá került, és megkezdődött a kommunista hatalom fokozatos kiépítése. A demokratikusnak induló időszakot (1945–1947) Rákosi Mátyás és a szovjet támogatású Magyar Kommunista Párt uralta, akik a „szalámitaktikával” és a manipulált, úgynevezett „kékcédulás” választással fokozatosan felszámolták politikai ellenfeleiket. 1949-ben megszületett a szovjet mintájú alkotmány, megalakult a Magyar Népköztársaság, és kezdetét vette a sztálinista diktatúra, amely a társadalom, a gazdaság és a kultúra teljes átalakítását célozta.
Ebben a politikai és vallási elnyomással terhelt korszakban Boda község lakói mégis megvalósították régi álmukat: önálló plébániát alapítottak, és helyben lakó plébánost kaptak. Bár az állam nem engedélyezte hivatalosan a plébániaalapítást, a hívek 1949 áprilisában, még a totális diktatúra előtt, a gyakorlatban elérték egyházi önállóságukat. A plébánia a közösségi élet központjává vált, és a vallásos hagyományok megőrzésével a helyiek lelki ellenállásának jelképévé nőtte ki magát. A plébánosok által vezetett Historia Domus a község vallási és társadalmi életének legértékesebb forrása lett, amely hűen tükrözi a bodaiak kitartását a kommunista korszak legnehezebb éveiben is.
További információk
A rendezvényre a belépés díjtalan. A programváltoztatás jogát fenntartjuk. A rendezvényen kép- és hangfelvétel készül. A látogatókat a terem befogadóképességének határáig tudjuk fogadni, érkezési sorrendben.
A mellékelt képek a Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteményéből származnak.
A konferencia programfüzete letölthető a következő linkről:
https://drive.google.com/file/d/1PMU0BgGWee4eq3JN72uPhtyl_UwUn3CV/view?usp=drive_link
A konferencia megvalósítását a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. a Nemzeti Együttműködési Alap Támogatási Program 2025 pályázat „civil szervezetek szakmai programjának megvalósítására és működésének biztosítására” kiírt alprogramja révén támogatta.
