Helyismereti konferencia: Pillanatképek Baranya megye helytörténetéből (II.)
2022.11.01.
Pucz Péter: A Pécsi Dózsa labdarúgócsapatának fűzfői gyökerei – konferencia-előadás absztraktja
2022.11.03.
A konferencia programja
2022. november 7. (hétfő), 7621 Pécs, Lyceum utca 1.
Megnyitó
17.00 Köszöntő
Szalánczi Krisztián, a Dél-dunántúli Történelmi és Sajtótörténeti Egyesület elnöke
Pucz Péter, a Dél-dunántúli Történelmi és Sajtótörténeti Egyesület alelnöke
Előadások (I. rész)
Moderátor: Szalánczi Krisztián
17.15 PUCZ Péter: A Pécsi Dózsa labdarúgócsapatának fűzfői gyökerei
17.40 SCHMELCZER-POHÁNKA Éva: „A Jó Isten oltárépítő művészei” – A pécsi ferencesek Betlehemének titkai
18.05 Szünet
Előadások (II. rész)
Moderátor: Szalánczi Krisztián
18.15 KISS Zoltán: A bissei kisgazda. Nagy Ferenc mint újságíró
18.40 FŰKŐ Béla: Gömbön innen és hasábon túl. Kigyós Sándor (1943–1984) szobrászművész pécsváradi és villányi munkásságának bemutatása (II. rész)
19.05 Zárszó
Összefoglalók
PUCZ PÉTER újságíró
A Pécsi Dózsa labdarúgócsapatának fűzfői gyökerei
A pécsi labdarúgás történetének egy elfeledett, ám igen érdekes és nagyon fontos szála egészen Fűzfőig vezet el. Bármilyen meglepő, de a baranyai megyeszékhely egykori belügyes csapata, a Pécsi Dózsa áttételekkel, de onnan jutott el az élvonalba. Az útvonal kacskaringósnak is nevezhető, ráadásul kibogozásához némi szerencse is kellett, mert nem éppen logikusak az állomások. Hiszen 1950-ben, Pécsre bevonult katonák baráti köre alapított egy csapatot. A kiképzés után kerültek Veszprém megyébe, a Balaton mellé, ahol Fűzfői Bástya néven játszottak, a megyei I. osztályban. Onnan hamarosan áttelepültek Veszprémbe, de gyökérteleneknek számítottak. Ezért a fővárosban, Kőbányán folytatták a futballt, már Dózsa néven. Az 1954-es, NB II-es bajnokság megnyerése után, az osztályozón is sikeresen jutottak túl. Mivel azonban akkor már akadt élvonalbeli rendőrcsapat Budapesten, a belügyes sportvezetők választása 1955 januárjában Pécsre esett, így itt írták tovább saját történetüket, immár Pécsi Dózsa néven, az NB I-ben.
SCHMELCZER-POHÁNKA ÉVA történész
„A Jó Isten oltárépítő művészei” – A pécsi ferencesek Betlehemének titkai
1941 karácsonyán a pécsi ferencesek templomában, az éjféli misén résztvevő híveknek nagy meglepetésben volt részük. A főoltár helyén – azt eltakarva – a szentséges éjszaka jelenete elevenedett meg, életnagyságú, festett faszobrok segítségével: „Az egész templom betlehemi szentéllyé változott!” Messze földön híres volt a pécsi ferences barátok 1929/30-ban alapult, házi Szent József műasztalos-oltárműhelye: szebbnél szebb faragványok (szobrok, oltárkeretek, oratóriumok, liturgikus felszerelési tárgyak – oltárszekrények, oltárasztalok, szószékek) kerültek ki a falai közül. A műhely szíve-lelke, vezetője és megszervezője az eredetileg restaurátornak tanult Fráter Ernesto (Tóth [Ferenc] Ernő) volt, a gyalupadok mellett pedig „dolgos-kezű, imáslelkű” szerzetesek munkálkodtak. Tevékenységük egyik csúcspontja a Szentestétől (december 24-től) Gyertyaszentelő Boldogasszony napjáig (február 2-ig) ma is minden évben megtekinthető pécsi ferences Betlehem volt.
KISS ZOLTÁN könyvtáros
A bissei kisgazda. Nagy Ferenc mint újságíró
Nagy Ferenc (1903–1979) miniszterelnök újságírói pályáját követi nyomon előadásom. A 20. században, a televíziózás és az internet előtti korszakban az ismert politikussá válás egyik fő lehetősége volt a politikai újságírás. Nagy Ferencről a Dunántúlban jelentek meg az első híradások, később a Kisgazdák Lapjába írt rendszeresen. Országos ismertségre a Pesti Hírlapba írt cikkein keresztül tett szert. A Magyarföld című lap 1929 végén, 1930 folyamán a létrejövő Független Kisgazdapárt szellemi előkészítésének volt a terepe. A Független Kisgazda már a párt szócsövének tekinthető 1931 és 1942 között. 1944-ben a Kisgazdaság felelős szerkesztőjeként és kiadójaként tartjuk számon. 1945-ben – miniszteri kinevezéséig – a Kis Újság főszerkesztője volt. Számos kiváló publicisztika szerzője. Cikkeit gyakran így írta alá: „Nagy Ferenc, bissei kisgazda”.
FŰKŐ BÉLA szobrászművész
Gömbön innen és hasábon túl. Kigyós Sándor (1943–1984) szobrászművész pécsváradi és villányi munkásságának bemutatása (II. rész)
„Fűkő Bélának hívnak, jelenleg Kigyós Sándor fiatalon elhunyt szobrászművész műtermében dolgozom, közvetlenül a Zengő lábánál, Pécsváradon. Az itt töltött órák, napok, évek, melyeket a megélhetésre fordított időből csentem el, megajándékoztak a szabadság mámorával és az alkotás magányával. Úgy gondolom, az itt szerzett tapasztalatok jelentősége nem kevés, visszaadta a hitemet, nagy szellemként táplált, mikor a «gőgös szakma» kivetett. Az ősember megtalálta a tüzet, most melegszik.” (Fűkő Béla: Naplórészlet. Pécs, 2002. október 20.)
Kigyós Sándor 1943-ban született Debrecenben. Intellektuális érzékenysége mindvégig eleve elrendelt életútjának kikötőihez vezérelte az alkotót. Így lett a Vegyipari Technikum diákjából, akit a természettudomány rendje érdekelt eleinte, majdnem zenész, aki mindeközben zenei tehetségének kibontakoztatásával ellensúlyozta nem túl sok örömet adó középiskolai éveit. Mindezek után lett népművelő és könyvtáros, majd középiskolai magyar nyelv és irodalom tanár.
A poétika iránt érdeklődő szobrásznak szeretnék emléket állítani előadásommal. Formavilágát olyan események határozták meg, melyek természeti, olykor technológiai erők jelenlétének egyetlen villanásnyinak mondható pillanatát ragadják meg a legtöbb esetben: a kő matériájában. Azt gondolom, ösztönösen a pillanat megragadásának költészetéhez értett a legjobban. Előadás-sorozatom első része egy olyan alkotóról szól, aki hitte, hogy a világmindenség belesűríthető egy szoborba.
További információk
A rendezvényre a belépés díjtalan. A programváltoztatás jogát fenntartjuk. A rendezvényen kép- és hangfelvétel készül. A látogatókat a terem befogadóképességének határáig tudjuk fogadni, érkezési sorrendben.
A mellékelt képek a Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteményéből származnak.
A konferencia programfüzete letölthető a következő linkről:
https://drive.google.com/file/d/18DXAa4YCFFraMwMabo-4hqXvA-aHqVWI/view?usp=share_link
A konferencia megvalósítását a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. a Nemzeti Együttműködési Alap Támogatási Program 2022 pályázat „civil szervezetek szakmai programjának megvalósítására és működésének biztosítására” kiírt alprogramja révén támogatta.
