Pillanatképek Baranya vármegye helytörténetéből (VII.) - programfüzet

A konferencia programja

2025. február 19. (szerda)

Megyeháza (7621 Pécs, Széchenyi tér 9.)

Megnyitó

17.00    Köszöntő

Szalánczi Krisztián, a Dél-dunántúli Történelmi és Sajtótörténeti Egyesület elnöke

Előadások (I. rész)

Moderátor: Farkas Ákos

17.10 SZALÁNCZI Krisztián: Másfél évszázada őrzi a teret a bádogelefánt. A pécsi Jókai tér története

17.35 WÉBER Adrienn: Dualizmus kori ásatások Baranya vármegyében

18.00 Szünet

Előadások (II. rész)

Moderátor: Szalánczi Krisztián

18.10 SCHMELCZER-POHÁNKA Éva: A 250 éves Klimo Könyvtár kódexgyűjteménye Válogatás a hajdani pécsi püspöki könyvtár kincseiből

18.35   PINTÉR LÁSZLÓ: Csorba Győző 1956. szeptember-novemberi, NDK-beli tanulmányútja

19.00 Zárszó

Összefoglalók

SZALÁNCZI KRISZTIÁN történész

Másfél évszázada őrzi a teret a bádogelefánt

A pécsi Jókai tér története

A ma Jókai térként ismert terület története régre nyúlik vissza. Pécs 1686-os visszafoglalása idején mohamedán imahely, illetve egy török bazár állhatott a helyén, amelyek azonban az ostrom folyamán, vagy azt követően elpusztultak, megszűntek. Az 1700-as évek nagyobbik részében a helyszínen hal- és húsárusítóhely működött, illetve az akkor még önállóan létező, de ma már a Jókai térhez tartozó Schmidtgassén („Kovácsok utcája”) több iparoscsalád is lakott, akik között aranyművesek és kovácsok is akadtak. A területet az 1700-as évek végétől kezdték „Kispiacként”, illetve „Kis térként” emlegetni. Végül 1893-ban, Jókai Mór pécsi díszpolgárrá avatásakor keresztelték át Jókai térre.

A téren több műemlék, illetve műemlék jellegű épület is található, amelyek közül a legnevezetesebb az úgynevezett Elefántos ház, amely az 1700-as évekre visszanyúló története folyamán működött péküzemként, vendéglőként, alkalmi színházként és fűszerkereskedésként is. A ház cégére a homlokzatán mintegy másfél évszázada díszelgő bádogelefánt, amely egyben a tér ikonikus „címerállatának” is tekinthető.

WÉBER ADRIENN történész

Dualizmus kori ásatások Baranya vármegyében

Az előadás a tárgyalt korszakot alperiódusokra osztva, kiemelt példák mentén bemutatja, hogy a helyi múzeum kialakulása előtt, azaz az intézménysült régiséggyűjtést megelőzően, illetve közvetlenül utána kik, milyen formában, s milyen keretek között, milyen eredménnyel folytattak ásatásnak nevezhető régészeti kutatásokat Baranya vármegyében, ezeknek volt-e dokumentációja és mi lett a leletek sorsa. Hangsúlyt kap az ásatások jellege, az ásatást végző egyén tipizálása is. Az eredetileg amatőrök és dilettánsok által folytatott régészeti feltárásokat idővel felváltja a helyi múzeum szakásatásnak tekinthető kutatása. E helytörténeti, tudománytörténeti és kutatástörténeti vizsgálódás bemutatja, miként professzionalizálódik a régészeti feltárások amatőr folyamata Baranya vármegyében.

SCHMELCZER-POHÁNKA Éva történész, könyvtárvezető

A 250 éves Klimo Könyvtár kódexgyűjteménye

Válogatás a hajdani pécsi püspöki könyvtár kincseiből

Könyvtártörténeti jubileumot ünnepelt 2024-ben a Pécsi Egyházmegye, hiszen 250 éve, 1774 tavaszán nyitotta meg Klimo György pécsi püspök nyilvános bibliotékáját. Könyvtárának gyarapítására mindenkor nagy hangsúlyt fektetve az egyházfő nemcsak a „kötelező” szakirodalmakat emeltette könyvgyűjteményébe, hanem az érdeklődésének fókuszába kerülő, kuriózumnak számító kéziratos és nyomtatott dokumentumokat is.

A gazdagon díszített kódexek, a kéziratos jogi és történeti források, továbbá a festett ősnyomtatványok és antikvák Klimo püspök bibliofil beállítottságának azon fennmaradt emlékei, amelyeket a Klimo Könyvtár minden korszakában nagy becsben őriztek, könyvtártörténeti írásokban, továbbá országos könyvkiállításokon a szélesebb közönségnek is bemutattak. 2021 óta a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár, mint 20. századi, a püspökség kezelésében maradt utódkönyvtár az őrzője a kódex- és ritkaságállománynak.

PINTÉR LÁSZLÓ könyvtáros, nyugalmazott könyvtárigazgató

Csorba Győző 1956. szeptember-novemberi, NDK-beli tanulmányútja

A tanulmányutat Csorba Győző családjának írt levelei és utazás közben vezetett jegyzetei segítségével mutatja be az előadó. A téma a magyar történelem legforróbb és legemelkedettebb napjainak különös fénytörésben történő felidézése a családjától távol lévő férj, családapa szemszögéből. Fontos kortörténeti adalékok a családi ügyek tárgyalása mellett az utazás nehézségeiről és a tanulmányút NDK-beli állomásairól, valamint az NDK akkori kulturális életéről írt mondatok. Bár a cenzúrától való félelem miatt rövidek és jelzésszerűek, mégis figyelemre méltók az 1956-os forradalomról és szabadságharcról a költőhöz eljutó erősen hiányos információk alapján írt Csorba megjegyzések. Az előadást a 11 négyoldalas levélről, egy képes- és egy levelezőlapról, valamint a zsebnoteszről és egyéb dokumentumokról készült diák vetítése teszi teljesebbé.

További információk

A rendezvényre a belépés díjtalan. A programváltoztatás jogát fenntartjuk. A rendezvényen kép- és hangfelvétel készül. A látogatókat a terem befogadóképességének határáig tudjuk fogadni, érkezési sorrendben.

A mellékelt képek a Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteményéből származnak.

A konferencia programfüzete letölthető a következő linkről:

https://drive.google.com/drive/folders/1HQAbVfs-FCZgXontIOx5oexU8l1V83f5?usp=sharing

A konferencia megvalósítását a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. a Nemzeti Együttműködési Alap Támogatási Program 2024 pályázat „civil szervezetek szakmai programjának megvalósítására és működésének biztosítására” kiírt alprogramja révén támogatta.