
Dörre Tivadar 1880-ban megjelent rajza a pécsi Széchenyi térről a régi városházával, a Szentháromság-szoborral és az Irgalmasok templomával
2026.05.24.Hatalmas robbanás rázta meg a pécsi belvárost 1896. július 30-án – a városháza épületében működő egyik üzlethelyiségben robbant fel 70–80 kg (!) puskapor. A több halálos áldozatot követelő szerencsétlenségben rengetegen meg is sebesültek; köztük volt a város akkori polgármestere, Aidinger János is. De vajon mit keresett a városházán egy kisebb hadsereg számára elegendő lőpor?
Megtudhatjuk a Vasárnapi Ujság 1896. augusztus 9-én megjelent cikkéből, amely részletesen beszámolt a szörnyű eseményről.
„Pécsről, a Dunán-túli országrész szép városából borzalmas szerencsétlenség hírét vitte szét julius 30-án a táviró az egész világba. A Széchenyi-tér legnagyobb épületében, az ódon városházában, melyet ép most készülnek újjá átépíteni, a sarokhelyi-ségben emberemlékezet óta fűszerkereskedés volt, arról is nevezetes, hogy ott volt Pécsett a legnagyobb rakéta- és tüzijáték-raktár. A híres pécsi szőlőhegyeken képzelhető sem volt szüret a nélkül, hogy a szüretelők estenden a vendégek mulattatására egy sereg békát, golyóhányót és csillagszórót ne gyújtottak volna. De sok vadász is lakja a nagy erdősé-gekkel környezett várost, így nagy keletje volt a puskapornak is, melyből az üzlethelyiség jelenlegi tulajdonosa, Köszl János, a hatóság tudtán kívül, mint a vizsgálat megállapította, vagy 70–80 kilogrammot tartott raktáron, a nagy Wertheim-szek-rényében rejtegetve, a hol cognac-készletét is tartotta, melyből maga igen gyakran hörpintett, kiválóbb vevőit s a levélhordókat meg-megkinálta; de oda szokta letenni az égő szivarját is, mikor puskaport vagy cognacot vett onnan elő. Négy nappal a szerencsétlenség előtt is 5 klgr. puskaport vásárolt a város puskaportornyából, ily úton is félre akarván vezetni a hatóság éber figyelmét. Köszlnek a robbanékony anyagok iránti szenvedélye idézte elő a nagy szerencsétlenséget.
Épen közgyűlésre készült a város. A Széchenyi-téren lévő piaczon nyüzsgött a reggeli vásárra beözönlött parasztasszonyok, kofák és vásárló cselédek tömege. A tér sarkán épen Aidinger János, kir. tanácsos, polgármester haladt lassú léptekkel hivatala felé. Ekkor dördült el a szörnyű robbanás Köszl János üzletében úgy, hogy az egész piaczot és környéket megreszkettette. Csörömpölve váltak, omlottak össze az üzlet vastag tükörablakai, füst tört elő az üzlet kirakataiból és ajtajából, és mintha a végitélet órája érkezett volna, ropogó rakéták és a puskapor által vele robbant üveg-, fa- és kőtárgyak röpködtek szerteszét a széles piaczon, megsebesítve mindenkit, a kit az a pusztító, égő förgeteg útjában talált. Háromszor, de lehet, hogy négyszer is ismétlődött a robbanás, mindig új meg új veszélylyel fenyegetve azokat, a kik a szerencsétlenség színhelyéről el nem menekülhettek.
Mikor a puskapor, dinamit, rakéták és lehetséges, hogy még más robbanékony anyagok mind elpattogtak, a tűz vette át a további rombolást. Hatalmas lángoszlopok csaptak ki az üzletből, nyaldosva a városház első emeletét is. Eddig csak jajveszéklő, siránkozó, vérző és vonagló embereket láttunk, mint valami pusztító ütközet után, ha széjjelfoszlik a puskapor fellege. A szerencsétlenség borzalmas következményeit csak akkor láttuk a magok teljességében, mikor a vízsugarak eloltották a tüzet és az üzletbe hatoló tűzoltók elővonszolták a felismerhetetlenségig összeégett két hullát. Az egyik az üzlet egyik inasa, a másik pedig egy 13 éves leányka volt, ki vásárolni volt a boltban. A sérültek száma meghaladta a kétszázat. Sok parasztasszony ott hagyta holmiját, sőt pénzét is a piaczon, rohanva futásnak eredt vérző sebével s meg sem állt a falujáig. A súlyosabban sérülteket nagyrészt mindjárt ott a piaczon, a Szentháromság szobra alatt kötözték be az orvosok; sok sebesült az irgalmas barátok közeli kórházába sietett. Ott 80 sebesültet kötöztek be, kik közül többeket már kórházakba kellett elvinni, a hol három, ú. m. két szobaleány és egy munkás felesége nem sokára meghalt. Emberélet tehát azonnal csak öt esett áldozatul; de sokan voltak, a kik egyes testrészeiken kisebb, vagy nagyobb csonkulásokat szenvedtek.
Aidinger János polgármester maga súlyosan megsérült; 50 sebet állapítottak meg rajta az orvosok. Csak erős szervezetének köszöni, hogy életben maradt és már gyógyulófélben van. Ludwig Ferencz orvos, ép kocsijáról akart leszállani, mikor a robbanás történt. Ő is, kocsisa is súlyosan megsérült. Nagyobb sérülést szenvedett Oberhammer Antal rendőrfogalmazó is. Azonnal megindult a szigorú vizsgálat, mely a robbanás keletkezésének okát nem tudta ugyan kideríteni, de annyit megállapított, hogy legalább 50 kilogramm puskapor robbant föl, és így Köszl János ellen, ki maga is súlyosan megsérült, megindítják a bűnvádi eljárást. Képeink a helyszinét a robbanás után fél órával mutatják.”
A kép és a tudósítás forrása: A pécsi robbanás. Vasárnapi Ujság, 1896. augusztus 9., 534.; 536. o. A kép digitálisan javított változat.


