
A pécsi vasútállomás (indóház) egy 1911-ben feladott képeslapon
2026.01.08.Egyesületünk 2025. október 28-án, Pillanatképek Baranya vármegye helytörténetéből (VIII.) címmel helyismereti konferenciát rendezett Pécsett, a Megyeháza Széchenyi téri épületében. A találkozó negyedik előadását Gál András történész tartotta.
Összefoglaló:
A második világháború után Magyarország a szovjet befolyás alá került, és megkezdődött a kommunista hatalom fokozatos kiépítése. A demokratikusnak induló időszakot (1945–1947) Rákosi Mátyás és a szovjet támogatású Magyar Kommunista Párt uralta, akik a „szalámitaktikával” és a manipulált, úgynevezett „kékcédulás” választással fokozatosan felszámolták politikai ellenfeleiket. 1949-ben megszületett a szovjet mintájú alkotmány, megalakult a Magyar Népköztársaság, és kezdetét vette a sztálinista diktatúra, amely a társadalom, a gazdaság és a kultúra teljes átalakítását célozta.
Ebben a politikai és vallási elnyomással terhelt korszakban Boda község lakói mégis megvalósították régi álmukat: önálló plébániát alapítottak, és helyben lakó plébánost kaptak. Bár az állam nem engedélyezte hivatalosan a plébániaalapítást, a hívek 1949 áprilisában, még a totális diktatúra előtt, a gyakorlatban elérték egyházi önállóságukat. A plébánia a közösségi élet központjává vált, és a vallásos hagyományok megőrzésével a helyiek lelki ellenállásának jelképévé nőtte ki magát. A plébánosok által vezetett Historia Domus a község vallási és társadalmi életének legértékesebb forrása lett, amely hűen tükrözi a bodaiak kitartását a kommunista korszak legnehezebb éveiben is.


