Megjelent: Legalább százötven éve őrzi a pécsi teret a bádogelefánt

Egyesületünk legújabb helytörténeti kiadványában a pécsi Jókai téren található bádogelefánt, a város egyik legrégebbi megmaradt cégérének történetét mutatjuk be.

A kiadvány elektronikus formátumban (ePub, pdf) minden érdeklődő számára szabadon letölthető az alábbi linkekről.

https://drive.google.com/drive/folders/1dfx8XkKc30LRQioiHSnpzecU1sivNwxT?usp=drive_link (ePub)

https://drive.google.com/drive/folders/1EHDHyS8UbHrzOWc7RMqIb9z3rS_6mX-b?usp=drive_link (pdf)

A „színeváltó” elefánt története

Pécs belvárosában grafitszürke elefántfigura álldogál egy régi ház homlokzatára erősített kőkonzolon. A bádogból készült ormányos, amely ifjonti korában még fekete színben pompázott, a Jókai tér és a Ferencesek utcája találkozásánál figyeli a magasból az arra elhaladókat. Az ódon cégér – egyike a nagyon kevés megmaradt, ilyen jellegű pécsi tárgyaknak – a 19. század második felében egy fűszer- és gyarmatárubolt vendégcsalogató emblémájaként kezdte „őrszolgálatát”. Napjainkban viszont már nem csupán díszítőelem – az elmúlt mintegy másfél évszázad alatt a tér nem hivatalos „címerállatává” vált, amelyre a helyiek régi ismerősként, kedves barátként tekintenek.  

Senki sem tudja pontosan, hogy az állatalak mikor került a ház oldalán lévő tartópillérre. Annyi azonban bizonyos, hogy a fűszerkereskedést, amelynek a „patrónusául” választották, 1867-ben már az „Elefánthoz” címezték. Az üzlet tulajdonosai időnként cserélődtek – a jámbor kinézetű bádogjószág azonban maradt. A kezdetek óta ott strázsál kis párkányán, ahonnan csupán igen ritkán emelték le – elsősorban javítási, restaurálási okokból –, és ahová végül mindig visszakerült. Csupán a színe változott néha. Az eredetileg fekete figurát – állítólag – az 1870-es években tréfás kedvű, részeg diákok meszelték fehérre; a pécsi polgárok pedig jót derültek a csínyen. Mai, grafitszürke árnyalatát legutóbbi felújítása során kapta.

Az épületet, amelyen a cégér díszeleg, emberemlékezet óta Elefántos házként ismerik Pécsett. Tágabb értelemben az épülettömböt is így nevezik, amely a Jókai tértől a Széchenyi tér déli részéig nyúlik, és amelynek északnyugati sarkán található a híressé vált cégjelvény. A ház évtizedekkel a gyarmatárubolt megnyitása előtt, az 1800-as évek első negyedében épült. Egy ideig főként alkalmi színházként, táncházként volt ismert, ahol olykor neves színtársulatok is felléptek; későbbi története azonban szorosan összefonódott agyaras-ormányos cégérével.

E viszonylag rövid, ám remélhetőleg érdekfeszítő kiadványban a bádogfigura és a ház, illetve kisebb részben a tér történetét próbáljuk nyomon követni, elsősorban korabeli sajtóforrások közlése és szerzői kommentárok révén. Bízunk benne, hogy a kötetet forgatva a nem pécsi olvasók szívéhez is közelebb kerül kissé a „színeváltó” elefánt, a baranyai vármegyeszékhely e különös, mégis otthonos jelképe – amelyet a helybeliek nagyon régóta a magukénak éreznek, és amely nélkül ma már aligha lehetne elképzelni a Jókai teret.

A kiadvány szerkesztője:

Szalánczi Krisztián (történész)

A kötet kiadását a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. a Városi Civil Alap 2024 pályázat „civil közösségi tevékenységek és támogatása” elnevezésű alprogram keretén belül támogatta.

A kiadvány elkészítéséhez felbecsülhetetlen értékű szakmai segítséget nyújtottak a pécsi Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének munkatársai, akiknek a közreműködését ezúton is köszönjük!

Borítókép:

A Jókai tér a Ferencesek utcájával és az Elefántos házzal, feltehetően a 20. század elején készült felvételen, digitálisan színezett változatban. Forrás: Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény, Pécs.