
Kiss Zoltán: Egy kiállítás képei, Pécs, 1907. Különös tekintettel a Szabad Tanítás Magyar Országos Kongresszusára – konferencia-előadás (videó)
2025.12.08.Egyesületünk 2025. október 28-án, Pillanatképek Baranya vármegye helytörténetéből (VIII.) címmel helyismereti konferenciát rendezett Pécsett, a Megyeháza Széchenyi téri épületében. A találkozó második előadását Rőmer Johanna hivatali főtanácsos tartotta.
Az előadáshoz tartozó PowerPoint-diafilm, illetve képanyag megtekinthető az alábbi linken:
Összefoglaló:
Baranya vármegye egyháztörténelme rendkívül gazdag és sokrétű, mivel a térség a magyar kereszténység egyik legkorábbi és legjelentősebb központja volt. A kereszténység már a honfoglalás után gyorsan meggyökerezett itt, különösen Pécs városában, ahol Szent István király 1009-ben alapította meg a pécsi püspökséget. Ez a püspökség évszázadokon át meghatározta a térség vallási, kulturális és oktatási életét. A középkorban Pécs fontos szellemi központtá vált: 1367-ben itt alapították meg az első magyar egyetemet, amelyet I. Lajos király engedélyével hoztak létre.
A török hódoltság idején (1543–1686) az egyházi élet súlyos veszteségeket szenvedett: templomokat romboltak le vagy dzsámivá alakítottak át, a keresztény papság nagy része elmenekült. A felszabadító háborúk után a katolikus egyház újraszervezte működését, megkezdődött a templomok újjáépítése és a szerzetesrendek visszatelepítése. A 18–19. században a pécsi püspökség kulturális és oktatási tevékenysége ismét virágzott, a város és a megye a katolikus vallási élet egyik központja maradt. A 20. században a háborúk, a politikai változások és az államosítások az egyház szerepét korlátozták, de a rendszerváltás után újra megerősödött. Ma Baranya vallási élete sokszínű: a katolikus többség mellett protestáns, ortodox és zsidó közösségek is aktívan jelen vannak, folytatva a megye több évszázados vallási hagyományait.


