Pécs látképe 1910 körül, korabeli képeslapon
2025.11.08.
Megjelenés alatt áll egyesületünk legújabb helytörténeti kiadványa, amely elektronikus formában (pdf, ePub) a következő napokban jelenik meg honlapunkon, valamint Facebook- és Instagram-oldalunkon. A nyomtatott példányok a hónap folyamán készülnek el.
A kötet a híres mohácsi népszokás legkorábbi ismert említésétől az első világháború lezárását követő időszakig mutatja be a busójárás történetét, elsősorban forrásközlések – főként újsághírek – és az azokhoz kapcsolódó szerkesztői kommentárok segítségével.
A kiadvány – úgy véljük – nem csupán a néprajz és a helytörténet iránt érdeklődők számára tartogathat érdekességeket. Azok is bátran olvashatják, akik pusztán arra kíváncsiak, miként zajlott az azóta már a világörökség részévé vált népünnepély a régi időkben.
Habár farsang idején napjainkban is történhetnek „váratlan” események Mohácson, az igazán szilaj mulatságok az 1800-as években jellemezték az ünnepet. Akkoriban a csendőrök kétszer is meggondolták, hogy kisebb-nagyobb perpatvarok okán vajon érdemes-e beleavatkozniuk az események menetébe – hiszen tudták jól, a busókat nem tanácsos magukra haragítaniuk…
A kiadvány szerkesztői:
Szalánczi Krisztián (történész)
Farkasné Samu Mónika (kutató)
A könyv elektronikus változatait minden érdeklődő számára szabadon elérhetővé tesszük – honlapunkról és közösségi médiafelületeinkről egyaránt letölthetők lesznek.📥
A kötet kiadását a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. a
Városi Civil Alap 2024 pályázat „civil közösségi tevékenységek és támogatása”
elnevezésű alprogram keretén belül támogatta.
A kiadvány elkészítéséhez felbecsülhetetlen értékű szakmai segítséget nyújtottak a Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének munkatársai, akiknek a közreműködését ezúton is köszönjük!
A képen hosszú kürtjét fújó busó látható társaival Mohácson, Lichtneckert József 1905-ben készült felvételén. Digitálisan színezett változat. Forrás: Ernyey József: A busójárás és más farsangi játékok, 1907. 144. o.
