Pillanatképek Baranya vármegye helytörténetéből (VI.) – programfüzet

A konferencia programja

2024. december 4. (szerda)

Megyeháza (7621 Pécs, Széchenyi tér 9.)

Megnyitó

17.15    Köszöntő

Szalánczi Krisztián, a Dél-dunántúli Történelmi és Sajtótörténeti Egyesület elnöke

Előadások (I. rész)

Moderátor: Szalánczi Krisztián

17.20  KISS Zoltán: A szovjetvilág kezdetei Magyarországon. Nagy Ferenc miniszterelnök és családja a vörös viharban

17.50   PINTÉR László: Holtak, akik alkotásaikkal élni segítenek

18.20   Szünet

Előadások (II. rész)

Moderátor: Szalánczi Krisztián

18.35  ERDŐS Zoltán: Örökség és identitás három baranyai festő életművében. Módszertani felvetések egy kutatási program kezdetén

19.05   GÁL András: Dr. Buday László pécsi statisztikus

19.35   Zárszó

Összefoglalók

KISS ZOLTÁN könyvtáros

A szovjetvilág kezdetei Magyarországon. Nagy Ferenc miniszterelnök és családja a vörös viharban

1944 végétől kezdődően épült ki a szovjetvilág Magyarországon. 1948-ban, a fordulat évében szilárdult meg a kommunista diktatúra, amikor már semmiféle társadalmi ellensúlyról nem beszélhetünk. E folyamat egyik legfontosabb pillanata a Svájcban szabadságát töltő Nagy Ferenc kisgazda miniszterelnök lemondásának kikényszerítése volt 1947-ben. A ZISZ-motorház tetején aláírt nyilatkozatának fotója bejárta a világsajtót.

Előadásunkban Nagy Ferenc családjának sorsát követjük nyomon. Így szó lesz édesanyja meggyilkolásáról, ötéves kisfia elrablásáról, édesapja kulák-sorsra jutásáról, nagyobbik fia eltérített életpályájáról, lánya szerelmének elvesztéséről  és végül a család emigrációba kerüléséről. Minden veszteségről, amit a vörös vihar okozni tudott…

PINTÉR LÁSZÓ könyvtáros, nyugalmazott könyvtárigazgató

Holtak, akik alkotásaikkal élni segítenek

„Szeretem és keresem őket, / Az igazságos temetőket. //

A sírokon úgy elmélázom, / Mint nyájai fölött a pásztor. //

És furulyám szelíden várja, / Míg szól az angyal trombitája.”

Juhász Gyula: Temetők

Egy közösség, város, ország, nép addig él, ameddig a múltját ismeri, feltárja, becsüli, mert ez az ismeret a fennmaradás kovásza. A közösség temetői jól mutatják, mennyire becsülik múltjukat, őseiket az utódok. Az elhanyagolt temetők a közös emlékezet felbomlásának jelzései, hanyatlásuk a szomorú jövő képét vetítik elénk. A „névtelen”, „ismeretlen” emberek sírjai, de a közösség híres embereinek nyughelyei is sokat elmondanak az emlékezők mentalitásáról.

Pécs, a hálás város, kiemelkedő polgárainak örök nyugvóhelyéül külön parcellát alakított ki a település köztemetőjében. Az itt nyugvók sírjai sok híres-neves pécsit őriznek, köztük írókat, költőket. Az örök pécsi, az igazi tüke, Csorba Győző Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő is itt alussza örök álmát.

Az előadás Csorba pécsi és Pécsről indult, de Budapesten eltemetett barátainak sírjai közül is bemutat néhányat, fellebbentve a fátylat a kiváló emberekről – mert nem csak az itt maradók, itt nyugvók, de az innen elszármazottak, hosszabb-rövidebb ideig itt alkotó emberek is a város felemelkedését segítették munkájukkal. 

ERDŐS ZOLTÁN történész

Örökség és identitás három baranyai festő életművében. Módszertani felvetések egy kutatási program kezdetén

Magától értetődik, hogy a történészek nem kizárólag szöveges forrásokra támaszkodhatnak, hanem sok esetben különböző képek, dokumentumok is a rendelkezésükre állnak a kutatómunka során. Egy egykorú helyszínrajz segítségünkre lehet a csatahely lokalizációjában, egy térkép alapján rekonstruálható az adott térség településhálózata, egy fotó pedig megannyi politikai esemény lefolyására, résztvevőire vonatkozólag nyújt pótolhatatlan adatokat.

De hogyan válhat történeti forrássá egy tájkép, egy portré vagy egy csendélet? Ezek az alkotások a történeti identitás és az emlékezettörténet páratlan forrásait jelentik. Az előadás során arra teszek kísérletet, hogy három dél-baranyai festőművész, Simon Béla, Haraszti Pál és Virányi Endre néhány alkotása segítségével hívjam fel a figyelmet erre a mindeddig méltatlanul mellőzött forrástípusra. Egy új kutatási program előhangjaként módszertani felvetéseket fogalmazok meg Simon, Haraszti és Virányi festményeinek értelmezéséhez, tágabb történeti kontextusba ágyazva. Ezek alapján amellett érvelek, hogy a helyi alkotók, kismesterek életművének, illetve az egyes alkotások közegének módszeres feltárása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megértsük a lokális identitás mintázatait, szerveződését és működését.

Gál András történész

Dr. Buday László pécsi statisztikus

Dr. Buday László Pécsett született 1873. október 27-én, a Mátyás király utca 21. szám alatti ingatlanban – amely 2022-től a Csányi Alapítvány Pécsi Közösségi Házaként szolgál –; tanulmányait is a városban kezdte. Joghallgató korában az Ország-Világ segédszerkesztője és a Fővárosi Lapok munkatársa volt. 1896-ban kezdte pályáját a Központi Statisztikai Hivatalban. 1914-ben annak igazgatója, 1920-tól haláláig a Királyi József Műegyetem statisztikai tanszékének vezetője. 1922-ben vezető szerepet játszott a Magyar Statisztikai Társaság megalapításában, és annak első elnökeként kezdeti működésében is. 1914-től az MTA levelező, 1924-től a Nemzetközi Statisztikai Intézet (ISI) rendes tagja. Népesedési, gazdaságstatisztikai és elméleti kérdésekkel is foglalkozott, hozzájárulva a Trianon utáni Magyarország gazdasági, statisztikai és tudományos fejlődéséhez. Buday László A megcsonkított Magyarország című műve az első olyan statisztikai alkotás, amely az ország trianoni veszteségeit elemzi. A művében elemzi, hogy mekkora és milyen típusú veszteségek érték az országot a trianoni békét követően. Abban a történelmi korban a revízió lehetőségében bízott a szerző maga és az általános közhangulat is. Érdekes gondolatmeneteket vet fel, hogy Buday az 1920-as évek statisztikai tudományát használta fel, hogy az elkövetkező évek, évtizedek problémáit előre jelezze. Ez a tanulmány egyedülálló, mivel először kaphatott képet a társadalom rideg számokban, a békediktátum megkötése utáni ország területi, anyagi és emberveszteségéről.

További információk

A rendezvényre a belépés díjtalan. A programváltoztatás jogát fenntartjuk. A rendezvényen kép- és hangfelvétel készül. A látogatókat a terem befogadóképességének határáig tudjuk fogadni, érkezési sorrendben.

A mellékelt képek a Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteményéből származnak.

A konferencia programfüzete letölthető a következő linkről:

https://drive.google.com/drive/folders/1NtIMZ4vsimSKnlO0Z_ke6xORESib1NWn?usp=drive_link

A konferencia megvalósítását a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. a Nemzeti Együttműködési Alap Támogatási Program 2024 pályázat „civil szervezetek szakmai programjának megvalósítására és működésének biztosítására” kiírt alprogramja révén támogatta.