Pucz Péter: Szobrok és csillagok együttállása. A pécsi Lenin- és Doktor Sándor-szobor történetének összevetése – konferencia-előadás (videó)
2024.03.26.Erdős Zoltán: Baranya történelmi öröksége. Négy tucat rézkarc három jubileumi albumból, 1965–1980 – konferencia-előadás (videó)
2024.03.27.Egyesületünk 2024. január 31-én, Pillanatképek Baranya megye helytörténetéből (V.) címmel helyismereti konferenciát rendezett Pécsett, a Pannon Magyar Házban. A találkozó második előadását Pintér Ábel pedagógus, középiskolai tanár tartotta.
Összefoglaló:
Csorba Győző pécsi költő, a szó legszorosabb és legnemesebb értelmében. Néhány hónapnál hosszabb időre soha nem hagyta el a várost, amelyről versben és prózában is oly sokat írt. Kevés olyan művészt említhetünk, akinek neve ennyire egybeforr a hellyel, ami otthona volt, a várossal, amelyben született, alkotott és meghalt. Itt élt és formálta a város kultúráját, mintegy folytatva középkori elődje, az általa fordított Janus Pannonius művét.
Ezeket a sorokat is itt írta: „Idevalósi vagyok s nemcsak lakóhelyem, hanem születésem szerint is. Bár az anyai-apai ágak az ország más tájairól hajoltak erre, számomra a fogalmak már itt töltekeztek tartalommal. Nekem a hegy, a völgy, a város, a falu, a gyár, a szántóföld, az évszakok, az ember, de még a halál is pécsi és baranyai.”
Az előadás arra tesz kísérletet, hogy bemutassa, miért maradt Csorba Győző itt, miért nem tudott és nem is akart elszakadni Pécstől, hogyan lett neki „mindörökre” ez a város.